Külföld / Európa

A Boszporusz-híd sem az EU-ba vezet...

2010. július 30. péntek 08:22 | Külföld » Európa

Törökországot nem fogadná be az Európai Unió? Vagy mondvacsinált indok például a vallási különbözőség? Eközben csak Németországban 5 millió muzulmán él...

Törökországnak helye van Európában, de nem feltétlenül az Európai Unió (EU) tagjaként - fejtette ki véleményét Guido Westerwelle német külügyminiszter szerdán Isztambulban. A német politikus szerint fontos, hogy Törökország "lehorgonyozzon" Európában, de ez nem jelenti azt, hogy be is kell lépnie az unióba.

Westerwelle török kollégájával, Ahmet Davutogluval tartott sajtóértekezletén mindenesetre szorgalmazta a kapcsolatok elmélyítését Európa és Törökország között. "Egy olyan folyamattal értünk egyet, amelynek a kimenetele nyitott, és nem automatikusan zajlik" - mondta Westerwelle utalva arra, hogy a Törökország 2005-ben csatlakozási tárgyalásokat kezdett az EU-val.

Ankara uniós tagságát Berlin és Párizs lényegében ellenzi, mert attól tart, hogy egy olyan ország kapna bebocsátást az európai nemzetek klubjába, amelynek 73 millió lakosa túlnyomórészt muzulmán vallású, és szegényebb a többi európai népnél. Ezért a két nyugat-európai állam inkább a "különleges partnerségi" viszony kialakítását tartja célszerűnek Törökországgal. Ezt azonban Ankara elutasítja.

Kedden Ankarában David Cameron brit kormányfő haragjának adott hangot mindazon akadályok miatt, amelyek gátolják Törökországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását, s közvetett formában Franciaországot és Németországot bírálta, mert szembeszegülnek a teljes értékű török csatlakozás gondolatával.

Azonban Törökország csatlakozása felvetné a később csatlakozni kívánó országok tekintetében a földrajzi fekvés kérdését is. Például Marokkó jelentkezése a földrajzi elhelyezkedése miatt lett elutasítva a múltban.

Ugyanakkor az ellenérvek mellett sok előnye is lenne Törökország uniós csatlakozásának. Törökország régiós hatalom, stratégiai szempontból is fontos mind az EU, mind pedig az Egyesült Államok számára. Gazdasági szempontból is lényeges szerepet tölt be, és a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik. Az ország fekvése (hozzáférés a Földközi-tengerhez, a Fekete-tengerhez, kapcsolatok a Közel-Kelettel és Közép-Ázsiával), történelme és külkapcsolatai segíthetik az EU geopolitikai helyzetét. Carl Bildt, Svédország külügyminisztere szerint Törökország csatlakozása elősegíthetné az EU stabilitási törekvéseit a Földközi-tenger és a Fekete-tenger keleti részén. Az Egyesült Királyság szintén pártolja Törökország csatlakozását. A közel-keleti ország a 71 milliós népességével az Európai Unió második legnagyobb állama lenne a delegált európai parlamenti képviselők számát tekintve. A demográfiai előrejelzések szerint 2020-ra a török parlamenti képviselők száma meghaladná Németországét az Európai Parlamentben.

Franciaország olyan mértékben ellenzi Törökország csatlakozását, hogy változtatni kívánt az alkotmányán annak érdekében, hogy népszavazást lehessen kiírni minden olyan állam felvételéről az Európai Unióba, melynek lakossága meghaladja az unió teljes lakosságának 5%-át, ez Törökországot és Ukrajnát érintette volna. A szenátus azonban elutasította a tervezetet, azzal az indokkal, hogy ez rontana Franciaország kapcsolatain Ankarával...

Forrás: MTI, Népszava;